Bicskei Zoltán, délvidéki filmrendező,Álom hava című alkotásával 2017-ben nyerte el az indonéziai Szellem, Vallás és Képzelet elnevezésű nemzetközi fesztivál legjobb nemzetközi játékfilmnek járó nagydíját.
Az 1690-ben játszódó film alapproblémája, hogy a török dúlást követően az ország újjáéledéshez nincs megfelelő „szellemi boltozat”. A rendező ugyanakkor párhuzamot von a magyarság hányattatott sorsa és a jelenkor dilemmái között, a kiútkeresés, a felemelkedés lehetőségeinek, és azok elvesztegetésének megrendítő allegóriáját rajzolva a néző elé.
Bicskei Zoltán, akinek grafikai munkássága szintén figyelemreméltó, ezúttal, a trianoni nemzettragédiáról emlékszik meg egy filmetűd formájában. A rendező a rá jellemző egyedi látásmóddal és jellegzetes stílusjegyekkel mutatja be a megcsonkított magyar néplélek állapotát, nagyerejű grafikái, valamint élőképek szívbemarkoló kombinációjával sóhajt a Mindenható felé.
A nÉPlélek korábbi videóinterjúja a rendezővel IDE KATTINTVAtekinthető meg.
Dr. Cey-Bert Róbert Gyula értékrendjét egészen fiatal kora óta az Isten – haza – szabadság hármas elve határozza meg. Tizennyolc évesen vett részt az ’56-os eseményekben, melynek következtében emigrációba kényszerült. A gimnáziumot már Ausztriában fejezte be, majd Genfben diplomázott, a doktori disszertációját a párizsi Sorbonne-on írta. Ezt követően kezdődött a belső-ázsiai és távol-keleti élet. Őstörténeti kutatásai Ujguriába, Tibetbe, Mongóliába, vallástörténeti kutatásai Burmába, Laoszba, Thaiföldre, Kínába és Japánba vitték. A nemzetközi térben a mai napig nagykövetként képviseli a karenni nép ügyét, amely saját szabadságharcát vívja önállósága, hagyományai és szokásai megőrzéséért az elnyomó burmai kormánnyal szemben. Regényei nagy részének szintén központi témája a szabadságeszmény, nincs ez másként ’Atatürk magyarjai’ című – kiadásra váró – legújabb könyve esetében sem, amely a „Szabadság trilógia” harmadik, befejező kötete.
Ennek kapcsán beszélgettem a szerzővel.
Dr. Cey-Bert Róbert Gyula
nÉPlélek: Alig ért véget legújabb, a ’Székely Hadosztály – Erdélyért! A magyar szabadságért!’ című könyved bemutató körútja Erdélyben, már úton is voltál Burmába, hogy szeretett karenni népedhez visszavonulva, az őserdő meditatív csendjében és nyugalmában megírd a török függetlenségi háborúban harcoló magyarok történetét. Három hónap sem telt el, mikor jött a hír, hogy már itthon is vagy, hónod alatt a kézirattal, amely mostanra, minden bizonnyal frissen kinyomtatva várná a lelkes olvasóközönséget, egy budapesti könyvbemutató keretei között, ha a világjárvány közbe nem szólt volna. Így azonban még várnunk kell a megjelenésre, annak viszont nincs akadálya, hogy ízelítőtkapjon az olvasóközönség. Ezúttal a történelem mely színterére kalauzolsz bennünket?
Cey-Bert Róbert: A Musztafa Kemal tábornok által vezetett török függetlenségi háborúba, amelynek sikere a világháborúban győztes, nyugati nagyhatalmakkal szemben, a XX. század legelképzelhetetlenebb eseményének megvalósulása volt.
Az I. világháború után a győztes Antant nagyhatalmak, ahogy ránk, magyarokra, úgy Törökországra is ráerőszakoltak egy békediktátumot, amelyet a szultán elfogadott, azonban a Belső-Anatóliába visszavonult Musztafa Kemal tábornok, a későbbi Atatürk egyértelműen visszautasított, és tucatnyi hűséges tiszttársával elkezdte szervezni az ellenállást. Nem ismerve a lehetetlent, rendületlen hittel és akarattal nekilátott a toborzásnak, harcba szólította a törököket, és elindította a függetlenségi háborút a megszállók ellen. Azonosult nemzetével, mint ahogy nemzete is azonosult vele. Végül megtörtént a csoda: négy év kegyetlen háború után, a törökök kiverték az országból az angolokat, a franciákat, az olaszokat, a görögöket, széttépték a megalázó békediktátumot, visszafoglalták az elrabolt területeket, és biztosították az ország függetlenségét.
A szerző a Székely Hadosztály című könyvének budapesti bemutatóján 2019-ben.
nÉPlélek:A trilógia előző kötete, a Székely Hadosztály hőseit mutatja be, akik Erdély és a megszállt magyar területek visszafoglalásáért küzdöttek a végsőkig. Magyarországgal azonban nem történt meg a csoda, amely a törökökkel igen. A regényed alcíme, mégis sokat sejtet: „Visszavágás Trianonért”.
Cey-Bert Róbert: Az I. világháború végén, 1918 novemberében, Törökországban hasonló volt a helyzet, mint Magyarországon: leszerelték, feloszlatták a hadsereget, és mindkét ország területének nagy részét, puskalövés nélkül szállta meg az idegen, ellenséges hadsereg. A törököknek egy egészen kicsiny területet hagytak: az anatóliai fennsíkot és egy fekete-tengeri partszakaszt. Az 1920. augusztus 10-én, Sevrès-ben aláírt békeparancs, a „török Trianon” előírta az ország területeinek drasztikus megcsonkítását. A veszteség – az arab területeket nem számítva – megközelítette Anatólia több mint 70 %-át.
A törökök azonban visszautasították az országukat halálra ítélő békediktátumot és elkezdték szervezni az ellenállást. A kor katonai nagyhatalmaival szemben, szinte semmi esélyük nem volt céljaik megvalósítására. Isteni szerencséjükre azonban, akadt egy karizmatikus katonai zsenijük, Musztafa Kemal tábornok, aki nem fogadta el a nemzetére erőszakolt igazságtalan nagyhatalmi döntést, és harcba szólította a török népet.
Dr. Cey-Bert Róbert regényeit dedikálja a tavalyi ünnepi könyvhéten.
A Székely Hadosztály katonái – akiket előző regényemben ismerhettek meg az olvasók – Magyarországon nem érték el a céljukat, nem sikerült megvédeni Erdélyt az Antant hatalmakkal szövetséges románok ellen, azonban 1919 végén, Magyarországról Törökországba érkeznek, és a függetlenségi háborúban visszavágnak az ellenségnek, vitézül harcolnak tovább a véráztatta csatatereken, s végül kiűzik a szövetséges nagyhatalmakat az országból. Végeredményben a regény a Székely Hadosztály tragikus magyarországi történetének pozitív kicsengésű folytatása és lélekerősítő befejezése.
nÉPlélek:Történeteidre jellemző, hogy egytől-egyig lelki táplálékként szolgálnak a nemzet számára, hiszen történelmünk bármely szegmensét mutatod is be, mindig a pozitívumokra koncentrálsz. Mi az üzenete Atatürk magyarjainak a jelen magyarsága számára?
Cey-Bert Róbert: Mi, magyarok, Trianon óta nem találjuk meg azt, ami összefogna bennünket, sőt eljutottunk odáig, hogy mára az ország egyharmada nemzetellenes magatartást tanúsít. A magyar lélek beteg, és sajnos nem kezeljük megfelelőképpen. A nemzeti összefogás szükségessége az üzenet magja valójában. Ha képesek leszünk összefogni, akkor túljuthatunk a trianoni traumán, elsősorban lelkileg. Musztafa Kemal egy szikrát gyújtott, mindenekelőtt a török néplélekben, és ez az erős lelki egység volt az, ami hozzásegítette őket függetlenségük kivívásához.
Regényemmel azt üzenem a jelen magyarsága számára, hogy nincs elveszett helyzet, fel lehet épülni a legnehezebb betegségből, Trianon traumájából is. Nekünk most nem háborúban kell bizonyítanunk, hogy kiállunk a hazánkért, hanem abban a láthatatlan harcban, amely folyamatosan jelen van, a megosztás, az egység megtörésére tett sikeres akciók formájában. Ugyanazt éljük a jelenkorban, amit a kínaiak tettek annak idején a hunok ellen, akiket a csatatéren képtelenek voltak legyőzni, így lelki síkon mértek rájuk csapást. Ha lélekben megerősödünk, képesek leszünk túljutni a trianoni traumán, de a külső és a belső ellenség támadásain is.
A szerző otthonában már következő regényének megírására készül.
nÉPlélek:Tudsz-e információval szolgálni arról, mikorra várható a megjelenés ebben a bizonytalan helyzetben?
Cey-Bert Róbert: Igen, már szinte biztossá vált, hogy szeptemberre kijön az Atatürk magyarjai, a korábbi könyveimhez hasonlóan, a Püski Kiadó gondozásában és természetesen, a megjelenés után tervezünk erdélyi, felvidéki és magyarországi könyvbemutató körutakat is.
nÉPlélek:Az Atatürk magyarjaival egy újabb trilógia zárult le. Mik a jövőbeli terveid?
Cey-Bert Róbert: A 2021-es évben vissza kívánok térni az ázsiai sztyeppékre, a Kr.e. I-II. századba, amikor a Hun Birodalom fénykorát élte. Attila, a hun üzenet című könyvemben is szót ejtetek Bátor tengrikút nagykirály uralkodásáról, a következő regényemben azonban központi szerepet szánok neki.
A hun időkbe visszatérve is, azt a lelki-szellemi szabadságharcot kívánom folytatni, amelyet regényeimmel eddig is képviseltem, s amelyet egész életemre szóló küldetésként élek meg. Ez pedig nem más, mint a magyar nemzettudat megerősítése.
Az utóbbi száz-százötven évben a koronavírusnál egy sokkal veszélyesebb vírus támadja a nemzetet. A koronavírusra pár hónap múlva feltalálják a vakcinát, de a lélekölő vírus legyőzéséhez, amely a magyar nemzettudatot támadja, nem elég egy vakcina, ahhoz egy hosszú, gyógyító folyamatra van szükség, ennek kívánok részese lenni a könyveimmel.
Dr. Papp Lajos professzor videófelvételen keresztül üzen minden magyarnak a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzettel kapcsolatban. Bő egy órában kifejti, hogyan védekezhetünk a leghatékonyabban azon túl, hogy szájmaszkot és gumikesztyűt viselünk az otthonunkat elhagyva.
A higiénia fontossága mellett, többek között kitér a megfelelő étrend, illetve diéta szükségességére, a testmozgás lehetőségeire és módjaira, valamint a tüdő teljes átlégzésének gyakorlatára is.
A praktikus tanácsokon és azok fiziológiai hátterének érthető elmagyarázásán túl, a videó végén, a Professzor úr rendkívül fontos üzenetet fogalmaz meg a magyarság számára.
Dr. Papp Lajos továbbá ígéretet tesz arra nézve, hogy amennyiben átlépünk a tömeges megbetegedések fázisába, és szükségessé válik, hogy mi magunk is felkészültek legyünk az esetleges segítségnyújtás szempontjából, újabb videó-üzenetben magyarázza el, hogy mi mit tehetünk szeretteinkért a kritikus helyzetben.
Azt a tényt, hogy az idei évet nem Trianon emlékévnek, hanem az összetartozás évének nyilvánította az Országgyűlés, nemes gesztusnak tartom, amely egyfajta felülemelkedést is magában hordoz. Ez a magatartás pedig – még ha a jelenkorban kevésbé jellemző is – a magyar néplélek sajátja. A nagylelkűség, a felülemelkedés azonban koránt sem összetévesztendő a kollektív amnéziával. A gyűlölködés idegen az ősi magyar szellemiségtől, ugyanakkor emlékeznünk kötelező, felejteni tilos!
„Magyar az, akinek fáj Trianon” – Egyesek Illyés Gyulának, mások Karinthy Frigyesnek tulajdonítják a megállapítást, de olvasható olyan állítás is, miszerint e mondat egyikük hagyatékában sem lelhető fel. Morus Tamás szavai szerint az igazság akkor is igazság, ha senki sem képviseli. Változtat-e a fenti kijelentés igazságtartalmán az, hogy kitől származik?
„Az igazság, bármit csináljanak vele, tovább él, mint a csizma, amelyik rátipor” – írja Wass Albert ’Mire a fák megnőnek’ című regényében a Bach-korszak diktatúrájára vonatkoztatva. Megállapítása azonban örökérvényű, és ez a Trianon égbekiáltó igazságtalansága nyomán megcsonkolt Magyarország igazsága is egyben. Az igazság, amely évtizedekig bekötött szemmel járt, és amelyről sok esetben még ma sem ajánlatos nyíltan és világosan beszélni.
Akadnak azonban, akik mégis megteszik. Dr. Raffay Ernő sok előadását meghallgatva és könyveit ismerve, biztos voltam abban, hogy bármit kérdezek is tőle, nyíltan, egyenesen, tabuk nélkül fog válaszolni. Így is történt!
Mivel egyes hatalmi köröknek a mai napig érdekében áll a magyar nép tudatlanságban tartása, illetve hazugságokkal való félrevezetése, rendkívül fontosnak tartom Raffay Ernő munkásságát, aki ráfordítja figyelmünket a trianoni nemzettragédia hátterére, valós okaira, előzményeire, a titkos társaságok működésére, istentelen és magyarellenes törekvéseire. Mindezt hiteles módon, kifejezetten szabadkőműves források alapján teszi, teljesen új megvilágításba helyezve a 19-20. századi Magyarország történetét. Munkája hozzájárul a Trianont megelőző időszakról kialakult, illetve a magyarságba sulykolt hamis kép összeomlásához.
Filmünkben Raffay Ernő körbejárja a külső és belső okokat egyaránt, elemzi a nagyhatalmi érdekeket, a szomszédos országok viszonyulását, a szabadkőművesség és a belső ellenség bomlasztó tevékenységét. A célravezető megoldást a területi revízióban látja, hiszen amíg a területi szétszórtság megmarad, a magyarság jövője nem biztosított.
Két dolog van, amin nemzetünk véglegesen elbukhat – mondja. Az egyik az önazonosságtudat teljes legyengülése, a másik a demográfia kritikus szint alá csökkenése. Nemzettudat szempontjából nagyon súlyos a helyzet. Trianon ugyanis nem csak az ország területét darabolta szét, hanem a nemzet lelkét, egybetartozás érzését is tönkretette.
Szomszédaink, valamint az Anyaország kommunista ideológusai is a legdurvább küzdelmet folytatták a magyarságot összetartó nemzettudat ellen. Minimálisra csökkentették az identitásképző tantárgyak óraszámát, a valós történelmet pedig kizárták az osztálytermekből. Mindennek ellenére sokkolóan hatott rám Raffay tanár úr becslése, miszerint a csonka ország területén élő kilenc és fél millió magyar állampolgár több mint fele azt az álláspontot vallja Trianonnal kapcsolatban, hogy végérvényesen törődjünk bele a történtekbe. Ez az alternatíva – véleményem szerint – a magyarul érző emberek számára morálisan elfogadhatatlan, még száz év távlatából is.
Az elmúlt évtizedben azonban nem csupán a politikai és a gazdasági folyamatok alakultak kedvezően, de a lelkiek is, ha pedig továbbra is változatlan ez a tendencia, ahogy Raffay Ernő fogalmaz: „a magyarság, mint főnixmadár támad föl.” Adja Isten, hogy így legyen!
Zana Diána
A filmet készítették: Zana Diána és Mészáros Péter
Kétéves korától a Karmelita rendi nővérek nevelték, tizenkilenc évesen az 1956-os szabadságharc eseményeiben a kezdetektől részt vett. A november 4-ei szovjet támadás során az Üllői úton meg is sebesült.
1957. július 16-án letartóztatták és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték.
Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet.
„Igen, kiengedtek bennünket, de nem amnesztiával. Nem lehetett 1970-ben ’56-osoknak amnesztiát adni, mert mindenki úgy tudta, ’56-osok már nincsenek benn. 1969 őszén megjelent egy Kádár-interjú, amit egy amerikai újságíró készített. Az volt az egyik kérdése, hogy vannak-e még Magyarországon politikai foglyok. Kádár azt hazudta, hogy nincsenek, mert ’63-ban mindenkit kiengedtek. Akik még bent vannak, azok azóta kerültek vissza. Élő cáfolatként, bizonyítékként ott voltunk mi hárman!” – írja Börtönévek című visszaemlékezésében.
Wittner Mária saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent a hazáért és a szabadságért akár az élet árán is harcba szállni. Hősiességéért tizenhárom évet töltött rács mögött. Az ilyen hosszan tartó szabadságvesztés – főleg ártatlanul – azt gondolnánk, megtöri a lelket, Marika néni azonban – beszélgetésünk során – megdöbbentő kijelentést tett.
Azt mondta: „megköszönöm azt a tizenhárom évet, amit börtönben ültem.” Ezt az időt ugyanis olvasással, művelődéssel töltötte. Olyan könyvekhez jutott hozzá, amelyek egyébként indexen voltak, így elérhetetlennek számítottak a közember számára, a börtön könyvtárát azonban nem cenzúrázták.
Érdeklődése ekkor fordult erőteljesen a szakralitás és a történelem irányába. Úgy véli, aki magyar létére nem ismeri nemzete gazdag múltját, lelki szegénységben éli le egész életét. „Nem az a szegény, akinek nincs pénze, hanem az, akinek a lelke toprongyos.”
Nézetem szerint, egy ilyen nehéz, megpróbáltatásokkal teli életutat akkora alázattal, méltósággal, elfogadással, sőt hálával és köszönettel a szívében végigjárni, ahogy Marika néni tette és teszi a mai napig, csak is szikla szilárd Istenhittel lehetséges. Mint mondja, nem tette le a fegyvert, csak ma már másképp harcol. Mindannyiunk számára kötelező erejű üzenet, hogy „adjuk tovább a tudást, mert ha nem tesszük, elveszünk.”
Végül, hadd ajánljam riportfilmünket Wittner Mária lélekemelő gondolataival: „Magyarországot ugyanúgy keresztre feszítették, mint Jézust. Még a Golgotát járjuk, de a nemzet is föl fog támadni. Ezt a világot az Isten igazgatja, aki nem fogja hagyni, hogy Mária országát tönkretegyék.”
Zana Diána
A filmet készítették: Zana Diána és Mészáros Péter
Készült a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából.
„Nem meghalni, nem menekülni, hanem ÉLNI KELL!” – olvashatjuk dr. Papp Lajos szívsebész professzor most megjelent könyvének előszavában. A 21. század embere minderre csak legyint, mondván: senki nem akar meghalni. Igen, élni akarunk, mégis nap, mint nap szisztematikusan mérgezzük testünket, lelkünket, szellemünket. Legtöbbször úgy, hogy sejtelmünk sincs róla, mekkora önpusztítást végzünk.
Az emberi lét legnagyobb ellentmondása a modernkor hozománya. Az egészség illúzióját gyilkosok árulják a mesterségesen tudatlanságban tartott emberiségnek. Az élelmiszeripar huszonkétezer-féle méreganyaggal dolgozik, melyekből minden nap kedvünkre válogathatunk a boltok polcairól, és amelyeket a milliárdos reklámipar tesz még vonzóbbá számunkra. A folyamatos méregbeviteltől egy idő után, óhatatlanul megbetegszik testünk, de „ne félj semmitől, zabálj tovább és mérgezd magad nyugodtan!” – mondja a gyógyszeripar, hiszen minden bajra van pirula. Még több pénzköltés árán, kapunk vény nélküli bogyókat és tablettákat, amelyek elnyomják a tüneteket, bár mellékhatásaik általában súlyosabbak, mint az alapprobléma.
Tudnunk kell azonban, hogy a gyógyszerekkel történő, tüneti kezelés koránt sem jelent megoldást, hiszen nem a kiváltó okot szüntetjük meg, csupán elhallgattatjuk szervezetünket, amely mindig jelez, ha baj van. Mi azonban nem hallgatunk a jelekre, befogjuk fülünket és folytatjuk tovább önpusztító életmódunkat. A mi tudatlanságunk, betegségünk a minket megvezető manipulátorok gazdagságának záloga.
A MAGYAROK EGÉSZSÉGKÖNYVE nem véletlenül viseli a Test-Lélek-Szellem harmóniája alcímet, hiszen dr. Papp Lajos e hármas egységben, a Teremtőtől kapott hittel és a krisztusi szeretet jegyében szemléli és gyógyítja az embereket, ahogy ő maga is gyakran fogalmaz: olyan ez, mint egy háromlábú szék, amelynek bármelyik lába kicsorbul, felborul az egészség. Azonban a mai diétázó, ilyen-olyan-mentes, a külcsínt éltető, művi és a végletekig dezinformált fogyasztói világban nehéz eldönteni, mi az, ami káros egészségünkre nézve.
A legelső lépés, hogy eljussunk a tudatosság szintjére, mivel a tudatos embert már nem olyan könnyű reklámokkal, akciókkal, manipulált, áltudományos eredményekkel befolyásolni. A tudatos ember többé már nem fogyaszt, hanem táplálkozik. Táplálja testét, lelkét és szellemét egyaránt. A Professzor úr, MAGYAROK EGÉSZSÉGKÖNYVE című munkáján keresztül a tudatos, illetve a tudatosságra törekvő magyar emberekhez kíván szólni. Előbbiek számára, a kötet megerősítést nyújt a megkezdett úthoz, utóbbiaknak pedig elengedhetetlen információkkal szolgál a test egészségének megóvása, a lelki minőség emelkedettségének elérése, illetve a tudat, a szellem pallérozása tekintetében. Ez utóbbi kifejezetten nekünk, magyaroknak szól.
A mű e hármas egység szerint tagolódik. Az első rész testünk egészségével foglalkozik. Dr. Papp Lajos saját gondolatait az adott téma szaktekintélyeinek, kutatóinak eredményeivel kiegészítve, mutat rá olyan örökérvényű összefüggésekre és axiómákra, amelyek egészségünk megőrzésének vezérfonalát kellene, hogy képezzék, mégis az ellenérdekeltek igyekeznek elrejteni szemünk elől. Olyan – a multinacionális vállalatok és kiszolgálóik, valamint a reklámipar által belénk sulykolt – hamis téziseket tisztáz és magyaráz meg, amelyek mindennapi életünk részét képezik, és alattomosan, fokozatosan teszik tönkre szervezetünket, akár olyan súlyos betegségeket is előidézve, mint a rák. Emellett pedig – a tőle már megszokott módon – az igazságot szolgálva, egyszerűen, logikus levezetésekkel, mindenki számára érthető módon, holisztikus gondolkodásmóddal és évezredes, magyar népi bölcsességek tükrében ad tanácsot a „hogyan kellene” tekintetében, amit azért tartok rendkívül fontosnak, mert legtöbbször csak azt halljuk, mit csinálunk rosszul, a megoldásra receptet azonban szinte soha nem kapunk.
Gondolták volna a sószegény diéták világában, hogy a túlzott só-megvonás akár halált is okozhat, a tiszta nátrium-kloridból azonban nem lehet olyan sokat enni, hogy ártalmas legyen? Tudták-e, hogy a média által hangsúlyozott, mértéktelen vízfogyasztásért – vízmérgezést kapva – az életünkkel fizethetünk? Hogy a normáliskoleszterinszint jóval magasabban van, mint ahogy azt a káros koleszterincsökkentőket előíró orvosok akarják elhitetni? Hallották-e már, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések legnagyobb ellensége a koplalás?
Megtudhatjuk azt is, hogy a testünk több mint hetven százalékát adó víz – bizonyítottan – reagál a hét elem egyikére, a rezgésre, vagyis nagymértékben befolyásolja a bennünk lévő folyadék szerkezetét a szó, amelyet kimondunk, amelyet nekünk szánnak vagy a zene, amelyet hallgatunk. Ugyanakkor a mikrohullámú sütőben melegített étel és ital vízmolekulájának struktúrája degenerálódik és káros hatásúvá, rákkeltővé válik, nem beszélve a televízióról, amely nemcsak a jól irányzott, manipulatív reklámokat ontja felénk, de még az általa kibocsátott láthatatlan hullámokkal is károsít. Azon már régóta gondolkodom, hogy a televíziómtól megszabadulok, de most már tudom, a mikró is repül vele.
„A csoda az emberben van.” Napjaink legfantasztikusabb felfedezése igazolja azt az állítást, amelyet Papp Lajos professzor úrtól már számtalanszor hallottam, s amelyre dr. Szent-Györgyi Albert is – korát jóval megelőzve – már a 20. század második harmadában rájött, mégpedig, hogy DNS-ünk olyan információs egység, amely gondolatainkkal, szavainkkal programozható, sőt: az Univerzum összes atomjával kommunikál. Magyarul, minden ember képes, csupán gondolatai által a gyógyulásra. Tudatunkkal megváltoztatható DNS-ünk szerkezete.
Szervezetünk tehát csodákra képes, a testünk azonban még nagyobb csodát rejt; Istentől kapott lelkünket, amely – ahogy a könyvben is olvashatjuk – örökkévaló és pusztíthatatlan. A lélekről szóló fejezet erőteljes állásfoglalás amellett, hogy a lélek nem más, mint testet öltött szellem („Szellem alatt a test nélkül való lényeg egyéniségét értjük.”) Allan Kardec francia tudós, a spiritizmus atyja, szellemi kinyilatkoztatások alapján írta „Szellemek könyve” című munkáját, amelynek szemelvényeit adja közre Papp Lajos professzor úr. A tan egyik meghatározó tétele az ismételt testet öltés, amely gondolat nem idegen a keleti vallásokban, bölcseletekben, de aSzentírás is több ízben utal rá (Mt. 17, 9-13. vagy Jn. 3, 3-7) és amely magyarázattal, illetve megoldással szolgál a földi élet látszólagos igazságtalanságaira, de sok egyéb kérdésre is választ ad. Az önálló gondolkodást és a szabad akaratot veszélyeztető vak hit helyett, lássunk a dolgok mögé, törekedjünk a megértésükre! – Ez a legfőbb üzenet.
A könyv utolsó harmada SZELLEM címmel, a tudást – sok esetben a tudás hiányát – tárgyalja. (Tehát nem azonos a fent tárgyalt lélek-szellem összefüggésben említett szellemmel.) Míg az előző két rész egyetemes jellegű, azaz minden emberre vonatkozhat – bár sok esetben ősi magyar bölcseletek gazdagítják a magyarázatot –, a szellemről szóló fejezet rólunk, magyarokról, a tudás népéről szól és nekünk íródott. Az elmúlt évszázadok során számtalanszor próbáltak elpusztítani bennünket nemcsak fizikai, de lelki-szellemi értelemben, történelmünktől való szándékos megfosztással, annak meghamisításával, elferdítésével, tudatos félremagyarázásával, kezdve a pozsonyi csatával, egészen a ma zajló, rejtett, magyarellenes aknamunkáig. Dr. Papp Lajos, könyvében jó néhány meghamisított, elferdített történelmi eseményt, de bemocskolt vagy éppen túlértékelt történelmi személyeket is tisztáz, miközben meghazudtolhatatlan tényekkel bizonyítja a magyar nemzet felbecsülhetetlen erényeit.
Az új könyv alapját lefektető „Szívünk titkai” és „A szívműködés és vérkeringés új elmélete” című kötet megszületésekor a Professzor úr azt mondta, ez élete műve. Véleményem szerint pedig, a MAGYAROK EGÉSZSÉGKÖNYVE az. És ezt nem azért állítom, mert abban a lélekemelő megtiszteltetésben lehetett részem, hogy a Professzor úr alkotótársának fogadott, és közreműködhettem a tartalom megszületésében, hanem, mert a korban, amelyben ma élni kényszerülünk, ez a könyv utat mutat, irányt ad a magyarság számára, nem akármilyen üzenetet fogalmaz meg a világ felé, és alkalmas a szemek felnyitására, ha hagyjuk.
Zana Diána
Dr. Papp Lajos „MAGYAROK EGÉSZSÉGKÖNYVE – Test-Lélek-Szellem harmóniája” című könyvét a Professzor úr budapesti rendelőjében (1088. Bp. Puskin utca 24.) megvásárolható, keddi és csütörtöki napokon, 11 és 16 óra között. Postai úton történő kézbesítéssel kapcsolatban a papplajoskonyvei@gmail.com e-mail címen lehet érdeklődni.
Korábbi anyagaim dr. Papp Lajos professzorral és munkásságával kapcsolatban:
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Bicskei Zoltán, délvidéki filmrendező, Álom hava című alkotásával 2017-ben nyerte el az indonéziai Szellem, Vallás és Képzelet elnevezésű nemzetközi fesztivál legjobb nemzetközi játékfilmnek járó nagydíját.
Legutóbbi hozzászólások