„Felejtsük el a tévhitet, hogy a honfoglaló magyarokat a besenyők űzték a Kárpát-medencébe!” – Dr. Hidán Csaba a honalapításról

Szerző: Zana Diána | 2018. máj. 4. | Magyar Nemzet, Magyar történelem

Dr. Hidán Csaba kísérleti régész, egyetemi adjunktus, az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola alapítója, ahol a régi magyar és sztyeppei vívástechnikát oktatja. Harci bemutatóval egybekötött történelmi előadásait, sokan ismerik és kedvelik, melyek vezérelve minden esetben a hitelesség és a magyar szívvel történő előadásmód.

Mintha időutazáson venne részt az ember, a száraz szöveg és évszámok helyett ott van a csatában, látja a fegyverek csattogását, olyan történeteket, anekdotákat hallhat, amelyeket esetleg csak krónikáinkban olvashatunk. Megértjük a különböző magyar harci technikákat, amelyek olyan sokszor segítettek győzelemre az idők során.

A tavalyi évben, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából, az Orbán Balázs Akadémia keretei között a Tanár úr előadássorozatot tartott Budapesten és Székelyudvarhelyen, amely során a honfoglalás korától ’56-ig mutatta be a magyar történelem különböző szakaszait, természetesen teljes felszerelésben, fegyverzetben, hiteles rekonstrukciókkal és részletes magyarázatokkal.

Ezt a tizenkét részből álló előadássorozatot szeretném bemutatni Önöknek itt a nÉPlélek oldalon. Természetesen minden cikk végén megtekinthető lesz az adott előadás is. Az első a „Honfoglalás – honfoglalók öröksége” címet viseli.

Egyes történészek egészen más oldalról kívánják nem megvilágítani, hanem elhomályosítani a történelmet – szögezi le a professzor. Honfoglalás és honalapítás között is nagy különbség van. A különböző írásos források és régészeti leletek igazolják, hogy a Kárpát-medencébe történő bevonulás békés módon történt, ellenállás nélkül, csatákat csak a Kárpát-medencén kívül vívtak, ami pedig azt bizonyítja, hogy az ott élő – még ha nem is magyar volt, de – mindenképpen rokon nép kellett, hogy legyen, amely kultúrájában, hiedelemvilágában közel állt az érkezőkéhez.  „A kettős honfoglalás elméletét nem megcáfolni lehet, hanem bizonyos hiányosságokat kimutatni belőle, de az nem ugyanaz” – jelenti ki.

A honfoglalás legfontosabb eseménye kétségkívül 895-ben következett be, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az azt megelőző eseményeket sem, hiszen bő ötven évvel előtte az etelközi magyarok teljesen feltérképezték a Kárpát-medence környékének földrajzát és geopolitikai viszonyait.

Ebben az időszakban az összes környező állam segítségül hívta őket, s a csaták, melyekben a magyarok részt vettek, mind győzelemmel fejeződtek be. Mindennek köszönhetően, kitapasztalták az összes szomszédos hatalom harcmodorát szövetségesként és ellenségként is. Ez a fajta stratégiai felderítés példátlan az egész hadtörténelemben – mondja a Tanár úr.

Nagy tévhit, hogy a magyarok a semmiből jöttek illetve, hogy a besenyők rugdosták be őket a Kárpát-medencébe.  A példa nélküli stratégiát nagyszerű fejedelmeink tovább folytatják.  Jó példa erre Szent István királynak és lány testvéreinek házasságkötése. Az egyik leány Északra megy feleségül a lengyel herceghez, a másik Dél-nyugatra, a velencei dózséhoz, a harmadik Dél-keletre, a bolgár fejedelemhez, a negyediket Keleten, a Tisza-vidék uralkodója veszi feleségül. Szent Istvánhoz pedig hozzáadják Bajor Gizellát, vagyis az országot minden irányból szövetségesek vették körül.

Ilyen nép volt ez a magyar…

Zana Diána

A film a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából készült.

Operatőr, vágó: Mészáros Péter.