Február 21-e van, az anyanyelv nemzetközi napja, amelyről immár húsz esztendeje emlékezünk meg az UNESCO közgyűlés döntése alapján. Mi magyarok azonban nem csak a mai napon lehetünk méltán büszkék anyanyelvünkre. Számos külföldi tudós, történész, kutató és író a magyar nyelvről való megnyilvánulása is igazolja, hogy egészen különleges, mi több ősi kincs birtokában vagyunk.
Ez alkalomból összegyűjtöttem néhány gondolatot olyan világhírű személyektől, akik felismerték a magyar nyelv jelentőségét:
Sir John Bowring a XIX. században élt angol nyelvész több mint száz nyelven beszélt, köztük magyarul is. Egy verseskötete előszavában így ír:
„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír… Olyan mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és a szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei – amik egyetlen kőből készültek –, nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt vagy miként szállították és emelték a helyére a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni. Tény, hogy e titok első tétele:
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.”
Dudás Rudolf negyven évet szánt arra, hogy minden nyomot felkutasson annak érdekében, hogy Sir Bowring prófétai meglátásának nyitját megtalálja. Hamar rájött, hogy ilyen messzi távlatokba visszamenő ősiségben Sir Bowring titkába modern nyelvészeti eszközökkel nem képes betekintést nyerni. Kutatási eredményeként megállapítja:
„A magyar nyelv korát felbecsülni még megközelítőleg sem lehet; lehet, hogy egykorú a Vértesszőlősi emberrel, 350 000 év, vagy még idősebb. Bizalommal hívhatjuk MAGYAR ŐSNYELV-nek is, mert kezdetben, a Biblia szerint az emberiség összessége egy nyelven beszélt.”
Giuseppe Mezzofanti a nyelvtudományok legnagyobb tudósa, aki élete vége felé ötvennyolc nyelven írt és százhárom nyelven beszélt, ismerve minden hangárnyalatot és nyelvjárást, a következőket mondta:
„Tudják-e melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyezek? A magyar.”
Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”
N. Erbersberg, az 1800-as évek második felében élő bécsi tudós szerint:
“Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hog meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”
Jacob Grimm a nagy meseíró, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első tudományos német nyelvtan megalkotója pedig kijelentette:
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”
Grover Krantz kortárs amerikai antropológus szerint „a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégebbi.”
George Bernard Shaw ír írófejedelem így vall:
„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna.”
Ezt a megállapítást igazolja világhírű atomfizikusunk, Teller Ede kijelentése is, aki életének 95 évéből 77-et külföldön élt, de még közvetlenül halála előtt is tökéletesen beszélt magyarul. Ő azt mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál.
Zana Diána