Ádám Barnabás ezredessel a Honvéd Koronaőrség parancsnokával a Döntés című nagyszabású kiállításhoz kapcsolódó Esti beszélgetések elnevezésű programon találkoztam először és már akkor megütötte a fülemet, hogy a Szent Koronáról, mint személyről, egyes szám harmadik személyben beszél. A program után volt alkalmam a nyilvánosságon kívül is meghallgatni szerteágazó tudásán, személyes tapasztalatain alapuló véleményét a Szent Korona jelentőségét, a magyarság múltjával kapcsolatos sok elhallgatott igazságot és nemzetünk valós történelmi nagyságát illetően. A beszélgetés végére annyi értékes és addig nem hallott információval gazdagodtam, hogy úgy éreztem, mindezt meg kell osztanom.
“Látható a politikai átnevelés eredménye.”
„Olyan családba születtem, ahol természetes volt a nemzeti érték” – indítja gondolatait az Ezredes úr, immár a Petőfi Laktanyába megszervezett videó riport keretei között. Mint kiderült, Ádám Barnabás erős vallásos neveltetésben részesült, olyannyira, hogy majdnem lelkész lett belőle, végül mégis katonai pályára lépett. Reformátusként hisz a predesztinációban, vagyis, hogy Isten mindenki számára személyes utat, egyedi feladatott szabott ki. Saját küldetése már konfirmációja során megmutatkozott, mikor áldásként a Jelenések 2,10-et kapta: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját.” Persze akkor még nem tudta, mekkora jelentőséggel bír majd ez a jövendölés saját életére nézve.
Mint tudjuk, a szocializmus korában Magyarországon nem volt ajánlatos az Istenhittel vagy éppen a hazaszeretettel kérkedni. Nem csoda hát, hogy 1983-ban, az egri katonai kollégium zuhanyzójában létszámellenőrzéskor a Horthy Miklós katonája vagyok kezdetű nótát fennhangon éneklő Ádám Barnabást először ki akarták rúgni, végül politikai átnevelésre szelídült az ítélet. „Látható az eredménye” – mondja nevetve a katonai érdemjelekkel és kitüntetésekkel teletűzdelt egyenruhában feszítő parancsnok.
A háborús helyzetet testközelből Irakban tapasztalta meg, Babilonban szolgált őrnagyként, ahol egy aknavetőgránát 20 m-re tőle fulladt be. Visszagondolva erre – és még sok más esetre – vált biztossá benne, hogy minden okkal történt az életében. Visszatérve Irakból műveleti főtisztként végigjárta az összes NATO-műveleti területet, köztük Koszovót és Afganisztánt.
Az elmeséltek alapján – úgy vélem – katonai pályája során, tudtán kívül egyre közelebb került küldetése, életcélja megismeréséhez. Babilonban a bagdadi egyetem régészprofesszorával hozta össze a Sors, aki mintegy tényként közölte, hogy a sumér ékírást a székely-magyar rovásírás alapján fejtették meg. Afganisztánban egy piacon aztán pont olyan kelevézes zablát látott, amelyet a mi csikósaink használnak a Hortobágyon, de az sem elhanyagolható tény, hogy olyan kunkötéssel kötik ki lovaikat is – ahogy az Ezredes úr fogalmaz – „amilyet a Lajtától Nyugatra még nem tapasztaltam soha.”
Ádám Barnabás a huszár és Széplány nevű lova / a kép forrása: Ancient Hungary
A magyar nemzet lovas nemzet, a magyar ember lovas ember, Ádám Barnabás pedig annyira lovas ember, hogy hagyományőrző huszárként, a huszármódszer alapján általa kiképzett két lóval összesen 3500 km-t lovagolt 85 nap alatt Portugálián, Spanyolországon, Olaszországon, Szlovénián keresztül, felkeresve a huszárság jelentős emlékhelyeit.
Vallja, hogy „nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek”. Hiszen elmondása szerint, az ősök még tudták, hogy minden cselekedetükkel Isten előtt számolnak el, s hogy minden cselekedetüknek hatása van a közösségükre: családjukra, nemzetségükre, nemzetükre, társaikra a békében és a háborúban.
Az Ezredes úrral készített, s alább megtekinthető beszélgetésben többek között fény derül arra, hogy a Szent Korona őrzője nemcsak katona, de egyben pap is, hiszen ezt a feladatot nem lehet másként teljesíteni, csak Isten által elhívva, ahogy őt is elhívta az Úr már akkor, mikor megkapta konfirmációs áldását. Kiderül, mit is jelent, hogy a Szent Korona mindig aktív és szándéka van, hogy igazából ki számít magyarnak, mit jövendöltek krónikásaink és, hogy valójában mi is a jelentősége annak, hol húzódnak ma az államhatárok.
Engedje meg a kedves Olvasó, hogy Ádám Barnabás ezredes úr gondolatai jegyében ajánljam a vele készített riportot: „Próbatételekkel voltunk terhesek a történelem folyamán és mégis itt vagyunk. Addig, amíg az ország nem veszti el a hitét, amíg vannak gyökerei, amíg megpróbálja leporolni a saját történelméről a mások által rákent gyalázatot és igyekszik feltárni a saját múltját, azt, hogy honnan jöhettünk, annál hosszabb jövő áll előttünk.”
Végül hadd zárjak egy személyes megállapítással. Úgy vélem, amíg egy ilyen kaliberű ember a Szent Korona őre, addig nagy baj nem lehet.
Zana Diána
A filmet készítette: Zana Diána és Mészáros Péter
Készült a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából.