Dr. Papp Lajos, Széchenyi-díjas szívsebész professzor 2019. október 23-án nagy erejű beszédet mondott a Corvin-közben, amelyet alább, teljes terjedelmében, változtatás nélkül adunk közre.
A beszédről készült videó-felvétel IDE KATTINTVA tekinthető meg.
“A történészek, történelemkutatók azt tanítják, hogy a történelmi eseményeket csak bizonyos időtávlatból lehet helyesen megítélni.
Azt gondolhatnánk, hogy 1956 októberétől, 63 év, két emberöltő távolságból tiszta és világos képet alkothatunk.
Én azt tapasztalom, hogy az ellenkezője történik.
Ami korábban fehér volt, azt mára piszkos-szürkére mosták, ami fekete volt, azt rózsaszínűre festették.
Akik 40 éven keresztül azt mondták, hogy ’56 októbere ellenforradalom volt, azok vagy azok fiai ma ott állnak az ’56-os áldozatok sírjainál és koszorúznak.
Egy részük. A hivatalosok.
A megmondó emberek pedig gyalázzák ma is a Tóth Ilonkákat, Mansfeld Pétereket és Pongrácz Gergelyeket, ahogyan tették 40 éven keresztül.
Munkamegosztásban ájtatoskodnak és gyalázkodnak.
Mansfeld Pétert és a pesti srácokat terrorista huligánoknak mondják, összemosva a szép új világ gyalázatos gyilkosaival őket, hogy gyermekeinkkel el tudják fogadtatni, hogy gyilkos és meggyilkolt egyaránt áldozat volt.
Nem!
A pesti srácok nem terroristák voltak, hanem a világ legtisztább forradalmának hősei. Ők nem öltek ártatlan gyermekeket és asszonyokat.
Nem robbantottak buszokat, vonatokat, iskolákat. Nem szedtek túszokat magas váltságdíjat követelve.
Ők egy idegen világbirodalmi hadsereg tankjaival, gépfegyvereivel szálltak szembe, kezükben egy üveg benzinnel, egy szál puskával.
Esélyük nem volt a győzelemre. Papjaik és tanáraik nem ígértek Paradicsomot a túlvilágon, mint Mohamed próféta követőinek. Ők nem vallásos fanatikusok voltak.
Ők a szabadságért, a hazáért áldozták életüket. Több mint 2.500-an haltak meg, több mint 20.000-en megsebesültek.
Az életben maradottak közül 453-at halálos ítélet kimondása után végeztek ki.
Százak és ezrek, száz és ezer család élt éveken át akasztófa árnyékában, rettegve a holnaptól.
Több mint 200.000 férfi és nő, nemzetünk derékhadából kényszerült elhagyni hazáját.
Mondjátok el fiaitoknak és unokáitoknak!
Megbocsátani Krisztusi parancs.
De felejteni, a történelem megtagadása, a Nemzet Halála.
Az áldozatoknak, a hősöknek a nemzet tisztelete jár.
A gyilkosoknak és bűnösöknek csak megbocsátás.
A fehér legyen fehér, a fekete legyen fekete.
Kik voltak ’56 hősei?
Nagy Imre vagy a pesti srácok?
Nagy Imre nem volt forradalmár.
Nagy Imre bizonytalan múltú, moszkovita bolsevik volt, aki Rákosi minisztereként, idegen ország, emberidegen eszme szolgálatában lesöpörtette a magyar parasztok padlását.
Nagy Imre nem volt forradalmár, nem volt tiszta múltú magyar ember.
De magyar miniszterelnök volt.
Abban a pillanatban, amikor nem mások döntését kellett végrehajtani, hanem egy személyben, önmagában kellett dönteni, nem tagadta meg hazáját, nem tagadta meg Népét.
Szembeszállt janicsár nevelőivel.
Nem tudjuk, hogy pár nap alatt milyen szenvedések közepette járta be a saulusi – paulusi utat.
De tudjuk azt, hogy döntését meghozva, életét áldozta hazájáért.
Benne nem a magyar forradalmárt, hanem a felelős magyar miniszterelnököt kell tisztelnünk.
Váteszi képességének tulajdonítják koncepciós perében az utolsó szó jogán elmondottakat, pedig csak jól ismerte társait, akikkel együtt járt janicsár iskolába.
„Tudom, lesz majd még egy Nagy Imre per, amelyben rehabilitálnak… Csak attól félek, hogy azok mondják a gyászbeszédet, akik elárultak.”
Bevégeztetett.
1956. október 23.
Sorsdöntő dátum a magyar történelemben és fényes, tiszta emlék az emberiség újkori történelmében.
Két emberöltőnyi távolságra, 63 évvel az emberiség legtisztább forradalmától.
Ismét fel kell tennünk a kérdést:
Kik voltak ’56 hősei?
Nem politikusok, tudósok, papok, hanem tisztaszívű gyermekek és gyermeki tisztaságú fiatal felnőttek, munkások, parasztok, és a szellem napszámosai, akiket nem kötött béklyóba vagyon, karrier, félelem.
Egyetlen saját vagyonuk volt, fiatal életük. Ők még érezték és tudták, mit jelent a legszentebb közös vagyon: a Haza.
A szülőföld, a falu, a város, a Corvin-köz, a zászló.
És a szabadság!
Ez a bódító, mámorító érzés, amelyet nem tudott kioltani 500 éve egyetlen idegen hatalom a magyar emberek szívéből.
Sem a török, sem az osztrák-német, sem az orosz-szovjet idegen hatalom, idegen nép.
Nem tudta elfelejtetni magyarságunkat, nem tudta kioltani szabadságvágyunkat.
De nagyobb veszedelem leselkedik ránk, Nemzetünkre az évezred küszöbén, mint talán bármikor.
Nagyobb, mint Mohács, nagyobb, mint Trianon.
Arctalan ellenség, bibliai fenyegetés oltja ki szabadságvágyunkat, nemzettudatunkat.
A pénz, a Mammon.
E nagy fenyegetés közepette kell visszatalálnunk arra az útra, melyet ’56 tisztaszívű forradalmárai megmutattak nekünk.
Világos mondatokra, fényes példaképekre van szükségünk. Irányt mutató csillagokra van szükségünk.
1956. október hőseire kell vigyázó szemeinket szegezni.
Róluk kell példát venni, fiaink-leányaink szemeit felnyitni.
Mondjátok el gyermekeiteknek, unokáitoknak!
A kommunizmus vörös ördöge után a liberalizmus kék-szivárvány színű gyilkosai fenekednek Kárpát-medencére.
Ismét ácsolják nekünk a keresztet.
Innét üzenjük a világnak:
Többször megfeszítettek Bennünket, többször feltámadtunk.
A legújabb kori Pünkösdi időket éljük. A Szent Szellem kegyelme most árad!
A Föld vajúdik, Kárpát-medence szüli a jövőt.
Keresztény szellemű Európa megszűnt.
Nincs mit védeni!
Teremteni kell!
Ősi szellemi hagyatékunk fundamentumára kell újra építenünk az eredendő krisztusi szeretetvallást.
A sötét világban, a vaksötét Európában lángot kell gyújtani.
Fényt kell sugároznunk!
Szeretet forrássá kell lennünk! Fénytoronnyá kell magasodnunk!
A Gonoszt csak a Teremtő segítségével, Földre küldött fiának, Jézus Krisztus újszövetségi parancsának be- és megtartásával győzhetjük le:
Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek Benneteket! Úgy szeressétek egymást!
Boldog Asszony Anyánk, Égi Szent Patrónánk!
Hozzád fordulunk nagy ínségünkben.
Kérünk, segíts meg bennünket! Palástoddal védjed Nemzetünket, Kárpát-hazánkat!
Esdeklünk, hogy Szent Fiad által ismételten nyerjük el az Öregisten jóindulatát, védelmét.
Ámen.”