Útjaink során, akadnak olyan helyek, amelyek valahogy más minőséget képviselnek, valamiféle spirituális többlettel rendelkeznek a többihez képest, ahol korábban jártunk. Az ilyen tér kiszakad a világ szövetéből és különleges jelentőséget kap, fogságba ejti az időt, mintegy átjáróul szolgálva rég elfeledett minőségekbe. Az egyik kedvenc íróm „kertnek” nevezi az ilyen helyeket, amelyben az a legnagyszerűbb, hogy nincs benne idő. „Csak fába merevedett idő van benne, az pedig az időtlenség.”
Mircea Eliade vallásfilozófiai szempontból határozza meg az ún. „szent tér” fogalmát. Mint mondja, a vallásos ember számára a tér nem homogén, törések és szakadások találhatók benne; olyan részeket tartalmaz, amelyek minőségileg különböznek a többitől. „Ne jöjj ide közel – mondja Isten Mózesnek -, vedd le a te sarudat lábaidról, mert a föld, melyen állasz, szent föld.” (2, Mózes, 3, 5) A vallásos ember, környezetének ezt a fajta inhomogenitását úgy éli meg, mint a szent, vagyis az egyedül valóságos, valóságosan létező tér és minden egyéb közötti ellentétet. Ide belépve az ember elhagyja a profán világot.
Árpád „Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Atilla király városába…”
A Pilis kezdetektől fogva a magyarság szakrális területe, az ősi világ mindenki által tisztelt, természetes temploma volt. Itt dobog a Föld szíve, őseink nem véletlenül adták a középpontjában lévő csúcsnak a Dobogó-kő nevet. Aradi Lajos Pilis-kutató szerint, sehol a világon nincs annyi Szent-György vonal, mint amennyi a Pilisben. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy „innen terjedt szét a világra Remete Szent Pál rendje, amelynek hófehér a ruhája, s a lelke.”
„Innen terjedt szét…”
Fráter Varsányi István, az 1530-as évekből származó, ’A pilisi Szent Kereszt kolostor alapításáról’ című, eredetileg latin nyelven írt verséből származó idézett gondolat egyébként megtalálható annak a Boldog Özsébet ábrázoló fafaragásnak a hátoldalán, amely többedmagával szegélyezi azt a Csillagösvénynek keresztelt utat, amely egészen a pilisszántói Magas-hegyen álló Boldogasszony Kápolnáig vezet.
Dr. Papp Lajos professzor elmondása szerint a kápolnának helyet adó terület a pálosok egyik központja volt. Ezt az állítást támasztja alá az egykori polgármester, Szőnyi József kezdeményezésére történt ismeretlen Pálos kolostor feltárásának elindítása, ahonnan az a titokzatos vésetekkel ellátott kődarab is előkerült, amely a Pálos Keresztes Kő nevet kapta, mivel többek szerint a Pálos Rendet alapító Özséb sírkövének egy darabja lehet. A semmilyen hagyományos keresztábrázoláshoz nem köthető, inkább töviskereszthez hasonlatos formáját a kápolna tetejébe illesztett, Buczkó György által készített fénytöréses üvegberakás is követi.
A monumentális Pilis Keresztje
Megérkezve Pilisszántóra, már a községet kettészelő, kanyargós főútról jól látni a monumentális, szinte világító fehér Pilis Keresztjét. A tizenkét méter magas és hat méter széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpát-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek és a pálosoknak állít emléket. A Hargitáról származó, százhuszonhét évgyűrűt számláló fából készült kereszt mellől nézve, a Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred az éltető fény, amely beragyogja a keleti tájolású kápolna belső terét, felragyogtatva az odabent trónoló, Péterfy László keze nyomán szoborrá formált Boldogasszony szemeinek tüzét, és beborítva a kápolna fölötti domboldalon őrt álló Jézust.
Megkezdve az utat az egykor mészégetéshez szükséges mészkövet bányászó szántói férfiak által kitaposott köves gyalogúton, a Csillagösvényen, nem csak fizikai értelemben juthatunk el az ősi misztériumot képviselő Boldogasszonyunkhoz. Sokkal fontosabb, hogy az út során lelkünkben sikerüljön fokozatosan lefejteni a kollektív tudattalan rétegeit. Mindebben heroikus őseink őrt álló útmutatása segít az ösvényen haladva bennünket, Nimród megfosztott múltú unokáit, akik származásunk gyökereit keressük.
Az ösvény negyedévente, a napfordulók és napéjegyenlőségek idején gazdagodott egy-egy szoborral, Smídt Róbert, felvidéki fafaragó jóvoltából. A magyarok ősatyja, a világ első királya, Nimród az első mérföldkő a magyarság történelmén végigkígyózó úton. Őt követi Atilla királyunk, kinek személyében igazolást nyer ősi, Kárpát-medencei jelenlétünk, a szkíta-hun-magyar folytonosság, s a keresztény lelkület. Árpád, a hét vezér fejedelme a Pozsonyi csata során biztosította nemzetünk dicsőségét, az ő emlékét őrzi a Csillagösvény harmadik szobra.
„Csillagok közt legfényesebb csillag Boldogasszony lovagja, Szűz Máriának választott vitéze Szent László”
A következő lépésekkel megérkezünk a Turul-nemzetség vagy Árpád-ház keresztény, apostoli királyaihoz. Szent István ezer éves útjára bocsátotta a Kárpát-medence népeinek biztonságát védő, egyenrangú közösségét garantáló Szent Koronát, melynek misztikus erejére építve alapította meg a keresztény államot, és bízta Boldogasszonyunk oltalmára. Szent László király, a nemes lelkű vitéz lovag, a tiszta erkölcs tekintélyének hatalmával növelte az ország elismertségét, és erősítette meg népét hazájában. Lovagias viselkedésével olyan népszerűséget szerzett, hogy már életében legendák születtek róla. A néphit szerint Szent László fejére maga a Szűzanya tette a Szent Koronát, ezért nevezik „Szűz Mária választott vitézének“, „Boldogasszony lovagjának“.
A Csillagösvény hatodik szobra, Boldog Özséb emlékére állíttatott, aki a pilisi hegység barlangjaiban élő, szent életű férfiakból alapította meg a Pálos Rendet, az egyetlen, ma is működő magyar szerzetesrendet, amely a Hazaszeretet és Hit letéteményese, a régi táltosi tudás továbbvivője. A pálosok küldetése az, hogy másokat a kegyelem erejével segítsenek Isten felé, a magasba emelni. A pálosok tudták, hogy felelősségük van a jövőért, a nemzetért. Pázmány Péter egykori próféciájában úgy fogalmazott: „Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.”
Az köves gyalogút tetején, hetedik szoborként, szakrális királyunk, Hunyadi Mátyás képviseli az imádságos történelmi rózsafüzér utolsó gyöngyszemét. Mátyás trónra lépésekor, 1458-ban a Magyar Szent Korona tolvajok kezén volt, így – csak annak visszavásárlása után – 1464. március 29-én, Nagypénteken koronázták királlyá, ezzel tudatos sorsközösséget vállalt a Megváltóval, és a keresztutat választotta a nemzet jövőjének is. Harminckét év uralkodás után, 1490. április 6-án, Húsvétkor halt meg.
A hegyből szerves testrészként kinövő kápolna
A belső időutazás végéhez érve, mikor átsétálunk a harangláb alatt, felnézve megpillanthatjuk a Pilisi Lélekharangot. Testben és lélekben is megérkeztünk a Boldogasszony anyai oltalma alá, aki a kéttornyú kőkápolna belsejében vár mindannyiunkra. A hegyből szerves testrészként kinövő kápolna egy tömbbé olvadó, maradandóságot kifejező alakja természetes pilisi kőből épült Őrfi József tervei, Makovecz Imre pártfogása alatt és sok-sok önkéntes, segítő kéz révén.
A kápolna kilenc méter magas tornyai, két előrehajló csuklyás pálos szerzetes. Bajuszuk alatti nyitott szájukból szólal meg a Gombos Miklós őrbottyáni műhelyében öntött két kis harang. A szájnyílások alsó részében pedig a Szent Jakab-hegyeről, a patacsi pálos kolostorból származó egy-egy rozsdavörös kő került befalazásra. Az Isten felé nyúló, kereszteskő-arcú, őrt álló tornyok között a Makovecz Imre által tervezett Napmadár, a Szentlélek szárnyaló lelke hívja a betérni szándékozót, és köszönti a hegyszorosból vele szemben felkelő Napot. A széttárt szárnyak közepén lévő fehér gömb, benne a kereszttel a megváltó Krisztus testét, az élet kenyerét, az oltári szentség kisugárzását szimbolizálja.
„Feljutva Boldogasszonyunkhoz, megkapjuk a vigasztalást”
A Csillagösvény Szentháromsága: a Pilis Lélekharangja, a Boldogasszony Kápolna és a Pilis Keresztje alkotja azt a szent helyet, amely valóban kiszakad a homogén térből, ahol nemcsak a kifáradt test, de a hétköznapok őrlőmalmában elfáradt lélek is megpihenhet, megtérhet égi édesanyjához, a magyarok Szent Koronájával megkoronázott Boldogasszonyhoz.
Végül hadd idézzem Szőnyi József, a Boldogasszony Kápolna ötletgazdája, egyik megvalósítója és fővédnöke, volt pilisszántói polgármester szavait, amelyek mintegy nemzeti ima szólnak hozzánk:
„Feljutva Boldogasszonyunkhoz megkapjuk a vigasztalást, a csüggedést csillapító reményt és erőt, amivel majd innen a szakrális Pilis küszöbét átlépve, lendületet vehet a hegység belső titkait kutató, múltja iránt érdeklődő, azt tisztelő és rá emlékező látogató.”
Zana Diána
(A cikkben szereplő tényszerű információk és adatok a Pilisszántó Zarándokhely című oldalról származnak.)
Dr. Zétényi Zsoltot a legtöbben az 1991-es Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat kidolgozójaként és beterjesztőjeként ismerik. A kommunista bűnösök felelősségre vonásáról szóló törvényjavaslatot akkor az Országgyűlés elfogadta, de az Alkotmánybíróság 1992-ben mégis megsemmisítette.
A ’90-es évek elejétől azonban az Ügyvéd úr elkezdett behatóan foglalkozni a Szent Koronával is, amellyel kapcsolatban számtalan írása megjelent. Mikor megkerestem, leginkább az ezzel kapcsolatos ismereteire, tapasztalataira voltam kíváncsi.
A Szent Korona-tan és a Szent Korona-eszme képezi a Magyar Történeti Alkotmány magját, azét az egyedülálló alkotmányét, amely időtlen idők óta szokásokból, dekrétumokból, később törvényekből és a hozzá tartozó gyakorlatból tevődött össze, melynek ereje abban áll, hogy olyan értékeket, bölcsességeket tükröz, melyek a nemzet lelkéből, egyéniségéből fakadnak, létének organikus lenyomata.
A Szent Korona-tan lényege, hogy az uralkodó és a nemzet közösen hozza a törvényeket. A Szent Korona-eszme pedig mindazokat a gondolatokat és filozófiai, teológiai elképzeléseket jelenti, amelyek a Szent Koronához fűződnek, mint például a Szent István-féle ország felajánlás.
Beszélgetésünk során előkerült egy érdekes fogalom, mégpedig a nemzetkoronázás, illetve annak szükségessége. „Hol van az a magyar nemzet, amely úgy gondolkodik, ahogy a Szentkoronás időkben gondolkodtak?” – tette fel a kérdést az Ügyvéd úr, aki szerint a Szent Korona ébredező állapotban van, de ahhoz, hogy kiteljesedjen, s maga a nemzetkoronázás megvalósuljon, fel kell építeni egy rég elfeledett lelkiséget.
Olyan oktatási stratégiára volna szükség, amely során a magyar szellemiség kulcsfontosságú kérdései bekerülnek a gyermek gondolkodásába. Elengedhetetlen a hazafias nevelés, ugyanakkor az ország vezetőségét is a nemes gondolatok, tehát a becsületesség, az Istenesség, a tisztesség, a hazaszeretet kell, hogy áthassa.
Jövőnk alapja – Zétényi Zsolt szerint – a hagyományos értékrend, az Istenkapcsolat és a szeretetelvűség megvalósítása. Kulcskérdés, hogy a jelen magyarsága képes-e létrehozni egy olyan szeretetközösséget, amely a lakosságot nemzetté kovácsolja. Vannak-e olyan közös nemes és emelkedett célok, amelyek mentén mindez megvalósulhat? Van-e realitása annak, hogy ismét a Szent Korona akarata mentén határozza meg magát a magyarság? Jogilag visszaállíthatóak-e a korábbi állapotok?
Ehhez hasonló kérdéseket boncolgatunk dr. Zétényi Zsolttal riportfilmünkben.
Zana Diána
A filmet készítették: Zana Diána és Mészáros Péter
Készült a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából.
Két napja a média szinte minden platformon megemlékezett arról, hogy negyven éve került vissza a Szent Korona Magyarországra. A köztévé ismeretterjesztő műsorokkal és dokumentumfilmekkel jelentkezett, a sajtó hosszú cikkeket közölt viszontagságos útjáról, száműzetéséről és visszakerüléséről. Egyetlen probléma, hogy a magyarok Szent Koronájáról a hivatalos csatornák – preferenciától függetlenül – „a magyarság legfontosabb ereklyéjeként” beszélnek, ami fontos, értékes, esetleg még azt is megemlítik, hogy szakrális jelentőségű, de tárgyként kezelik.
A Szent Korona-tan, melynek kivetülése maga a Szent Korona, még mindig méltatlanul a háttérbe szorul. Pedig amíg nem kerül újra a magyar nemzet kollektív gondolkodásának középpontjába, – ahogy Dr. Papp Lajos professzor úr fogalmazott – a világ nem zökken vissza a helyére. Nemrégiben készítettem vele interjút, amely során kitértünk a Szent Korona-tan szerepére is. Most – a korona visszatérésének negyvenedik évfordulóján – álljon itt pár gondolat a professzor úrtól.
„A Szent Korona az ég és a föld között biztosítja azt, hogy a vezető és a népuralom egyensúlyban legyen. A Szent Korona-tan és annak modern alkalmazása nélkül a jelenlegi politikai csapdahelyzet megoldhatatlan.
Az utóbbi ezer évben folyamatosan változott a megvalósítási módja annak, hogy a szakrálisan vezetett országban – mivel demokrácia a világban soha nem volt és nincs – a szakrális vezető és a nép egyenrangú, nem lehet az egyik a másik nélkül, és nem dönthet az egyik a másik nélkül. A Teremtőtől kapott képességek, a szent alkalmasság teszi lehetővé a vezetőt arra, hogy a népét vezesse. A Szent Korona-tanban megfogalmazódott ősi törvényeink azt is megengedték, hogy – még háborúban is – az alkalmatlan, erkölcstelen királyt el lehetett távolítani.
A Szent Korona-tan megvalósulása a mai körülmények között egyáltalán nem nehezebb, mint a középkorban. A vezető és vezetettek közötti egyensúly a lényeg, valamint tudni azt, hogy fölöttünk a teremtő Úristen van.
Mikor az új alkotmány megfogalmazódott, én ott voltam a Parlamentben és megszólítottam ezeket az embereket, mert nem történt meg az, aminek meg kellett volna történnie és ezért a regnáló hatalom is felelős. A kizökkent világ nem zökkent vissza a helyére. De azért vagyunk, hogy erre emlékeztessük a mindenkori hatalmat.
A Szent Korona országa a magyar hon. Soha nem volt vegytiszta magyarság a Kárpát-medencében, de a magyar soha nem uralkodott, hanem tanította a más népeket. A Szent korona-tan egymásmellettiséget és nem egymás fölöttiséget jelent. Nyelvünk mellérendelő szerkezettel bír. Mi soha nem uralkodni, hanem segíteni akartunk, és segíteni is fogunk románnak, szlováknak, szerbnek, horvátnak, mert ez a feladatunk itt a Kárpát-medencében.”
Ádám Barnabás ezredessel a Honvéd Koronaőrség parancsnokával a Döntés című nagyszabású kiállításhozkapcsolódó Esti beszélgetések elnevezésű programon találkoztam először és már akkor megütötte a fülemet, hogy a Szent Koronáról, mint személyről, egyes szám harmadik személyben beszél. A program után volt alkalmam a nyilvánosságon kívül is meghallgatni szerteágazó tudásán, személyes tapasztalatain alapuló véleményét a Szent Korona jelentőségét, a magyarság múltjával kapcsolatos sok elhallgatott igazságot és nemzetünk valós történelmi nagyságát illetően. A beszélgetés végére annyi értékes és addig nem hallott információval gazdagodtam, hogy úgy éreztem, mindezt meg kell osztanom.
„Látható a politikai átnevelés eredménye.”
„Olyan családba születtem, ahol természetes volt a nemzeti érték” – indítja gondolatait az Ezredes úr, immár a Petőfi Laktanyába megszervezett videó riport keretei között. Mint kiderült, Ádám Barnabás erős vallásos neveltetésben részesült, olyannyira, hogy majdnem lelkész lett belőle, végül mégis katonai pályára lépett. Reformátusként hisz a predesztinációban, vagyis, hogy Isten mindenki számára személyes utat, egyedi feladatott szabott ki. Saját küldetése már konfirmációja során megmutatkozott, mikor áldásként a Jelenések 2,10-et kapta: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját.” Persze akkor még nem tudta, mekkora jelentőséggel bír majd ez a jövendölés saját életére nézve.
Mint tudjuk, a szocializmus korában Magyarországon nem volt ajánlatos az Istenhittel vagy éppen a hazaszeretettel kérkedni. Nem csoda hát, hogy 1983-ban, az egri katonai kollégium zuhanyzójában létszámellenőrzéskor a Horthy Miklós katonája vagyok kezdetű nótát fennhangon éneklő Ádám Barnabást először ki akarták rúgni, végül politikai átnevelésre szelídült az ítélet. „Látható az eredménye” – mondja nevetve a katonai érdemjelekkel és kitüntetésekkel teletűzdelt egyenruhában feszítő parancsnok.
A háborús helyzetet testközelből Irakban tapasztalta meg, Babilonban szolgált őrnagyként, ahol egy aknavetőgránát 20 m-re tőle fulladt be. Visszagondolva erre – és még sok más esetre – vált biztossá benne, hogy minden okkal történt az életében. Visszatérve Irakból műveleti főtisztként végigjárta az összes NATO-műveleti területet, köztük Koszovót és Afganisztánt.
Az elmeséltek alapján – úgy vélem – katonai pályája során, tudtán kívül egyre közelebb került küldetése, életcélja megismeréséhez. Babilonban a bagdadi egyetem régészprofesszorával hozta össze a Sors, aki mintegy tényként közölte, hogy a sumér ékírást a székely-magyar rovásírás alapján fejtették meg. Afganisztánban egy piacon aztán pont olyan kelevézes zablát látott, amelyet a mi csikósaink használnak a Hortobágyon, de az sem elhanyagolható tény, hogy olyan kunkötéssel kötik ki lovaikat is – ahogy az Ezredes úr fogalmaz – „amilyet a Lajtától Nyugatra még nem tapasztaltam soha.”
Ádám Barnabás a huszár és Széplány nevű lova / a kép forrása: Ancient Hungary
A magyar nemzet lovas nemzet, a magyar ember lovas ember, Ádám Barnabás pedig annyira lovas ember, hogy hagyományőrző huszárként, a huszármódszer alapján általa kiképzett két lóval összesen 3500 km-t lovagolt 85 nap alatt Portugálián, Spanyolországon, Olaszországon, Szlovénián keresztül, felkeresve a huszárság jelentős emlékhelyeit.
Vallja, hogy „nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek”. Hiszen elmondása szerint, az ősök még tudták, hogy minden cselekedetükkel Isten előtt számolnak el, s hogy minden cselekedetüknek hatása van a közösségükre: családjukra, nemzetségükre, nemzetükre, társaikra a békében és a háborúban.
Az Ezredes úrral készített, s alább megtekinthető beszélgetésben többek között fény derül arra, hogy a Szent Korona őrzője nemcsak katona, de egyben pap is, hiszen ezt a feladatot nem lehet másként teljesíteni, csak Isten által elhívva, ahogy őt is elhívta az Úr már akkor, mikor megkapta konfirmációs áldását. Kiderül, mit is jelent, hogy a Szent Korona mindig aktív és szándéka van, hogy igazából ki számít magyarnak, mit jövendöltek krónikásaink és, hogy valójában mi is a jelentősége annak, hol húzódnak ma az államhatárok.
Engedje meg a kedves Olvasó, hogy Ádám Barnabás ezredes úr gondolatai jegyében ajánljam a vele készített riportot: „Próbatételekkel voltunk terhesek a történelem folyamán és mégis itt vagyunk. Addig, amíg az ország nem veszti el a hitét, amíg vannak gyökerei, amíg megpróbálja leporolni a saját történelméről a mások által rákent gyalázatot és igyekszik feltárni a saját múltját, azt, hogy honnan jöhettünk, annál hosszabb jövő áll előttünk.”
Végül hadd zárjak egy személyes megállapítással. Úgy vélem, amíg egy ilyen kaliberű ember a Szent Korona őre, addig nagy baj nem lehet.
Zana Diána
A filmet készítette: Zana Diána és Mészáros Péter
Készült a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Legutóbbi hozzászólások