„Emberségről példát, vitézségről formát” – Felvidéki apródok Angyal-völgyben

„Emberségről példát, vitézségről formát” – Felvidéki apródok Angyal-völgyben

A ’90-es évek elején újraszerveződött Szent György Lovagrend Rendi Alkotmányának Preambuluma a következő sorokkal kezdődik: a világban a jó erkölcs fölötte igen romlásnak indult, az egymás iránti szeretet, az irgalom, a megértés, az együttérzés, a becsület, a tisztesség, a bajtársias és a lovagias szellem kiveszni látszanak, s az ellenséges gonoszság készül erőt venni a szíveken…

Mónus József előadása

A mai, kizökkent világunkban, mikor a valódi érték értéktelenné vált, az értéktelen pedig felmagasztosult, égbekiáltóan nagy szükség van olyan emberekre, akik példával járnak mindannyiunk, s főleg a fiatalság előtt, akitől nem idegenek még a fent említett tulajdonságok. Csámpai László, a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusához tartozó Zoboralji Apródok vezetője évek óta foglalkozik a Nyitra-vidéki gyerekekkel. Nemzetmentő feladatot vállalt magára, hiszen, amellett, hogy a lovagi erényekre tanítja és a fegyverek használatára képzi, egyúttal magyarságra neveli az apródokat, ami a kisebbségben lévő nemzettársaink és az egyre inkább elszlovákosodó magyarság körében – a magyar megmaradás tekintetében – létszükségletté vált.

dr. Hidán csaba előadása

Mindehhez hozzájön a 21. század globális jelensége: az informatika térhódítása, az egymástól való elidegenedés, a fogyasztói társadalom negatív hozadékai, az élelmiszer- és gyógyszeripar szervezetkárosító és a média agymosó hatása. Ebben a világban kevés fiatal választja a számítógép és az okostelefon elsődlegessége helyett a közösséghez tartozást és az azzal járó felelősséget, a kemény munkát, a tanulást és fárasztó gyakorlást. Akik azonban mégis ez utóbbit részesítik előnyben, azokból minden bizonnyal testben, lélekben és szellemben egyaránt egészséges emberek lesznek. Erről győzött meg az az egy hét, amelyet a zoboralji apródok társaságában tölthettem.

Egy megható pillanat

Dr. Papp Lajos professzor minden évben, önköltségen tábort szervez külhoni és anyaországi magyar gyermekeknek azzal a céllal, hogy az Angyal-völgyben eltöltött idő alatt – kiemelkedő magyarok társaságában, tanításukkal gazdagodva, valamint a Szent Koronát meglátogatva és a Professzor úr iránymutatásával felvértezve – identitásuk megerősödjön és a magyar önazonosság-tudat életük fontos részévé váljon.

Szent Korona szertartás

Idén tehát a Szent György Lovagrend felvidéki apródjai, valamint egy székesfehérvári kisfiú – aki tehetségének köszönhetően végül tiszteletbeli apróddá vált – érkeztek Verőcére a Professzor úr birtokára. A napi kétszeri edzés mellett – úgy vélem, velünk, jelenlévő felnőttekkel együtt – erős lelki és szellemi táplálékot is kaptak a fiatalok, hiszen megtisztelt bennünket a világ legjobb történelmi távlövő íjásza, Mónus József, vagyis a Fehér Farkas, aki a magyar zászló becsületéért folytatott harcban megmutatkozó, mindent és mindenkit legyőző hitéről tett tanúbizonyságot. Korabeli viseletben, a honfoglalás koráról tartott előadást dr. Hidán Csaba régész, történész. Jézus Krisztus kálváriáját Maczkó Mária, Magyar Örökség-díjas énekművésszel járták végig. A jóga testet-lelket harmóniába hozó élményébe Basa Brigitta avatta be a társaságot, a gyógynövények varázslatos világába pedig Szabó Klárának köszönhetően kaptak betekintést.

Az apródok bemutatója a tábor végén

Utolsó este a Szent Korona szertartás, amely során – a Szent Korona másolatának jelenlétében – dr. Papp Lajos professzor úr felolvasta a Szent Korona fogadalmat, majd lélekemelő gondolatait osztotta meg magyarságról, hitről és küldetéstudatról, méltó befejezése volt az együtt töltött hétnek. Számomra örök emlék marad a sok kedves, olykor mulatságos és legtöbbször megható pillanat, amelyek képesek arra, hogy oldhatatlan kötelékeket fonjanak emberek közé, hogy közösséget kovácsoljanak az egyénekből, s hogy segítsenek gyökeret ereszteni a szent magyar anyaföldbe.

Ezek a gyerekek „emberségről példát, vitézségről formát” kapnak az apródképzés során, ezt bizonyította, hogy a tábort lezáró, látványos bemutatón túl, a lovagi erények már első pillanattól kezdve megmutatkoztak a tisztelettudó, udvarias magatartásukban, a segítőkészségükben és a fegyelmezettségükben. Vezetőjüknek hála, egy olyan útra léptek, amelyen járva minden körülmények között emberek tudnak majd maradni, magyar emberek.

 

Egy 21. századi lovag – Videóriport Dr. Csámpai Ottóval

Egy 21. századi lovag – Videóriport Dr. Csámpai Ottóval

Dr. Csámpai Ottó, a Nagyszombati Egyetem egykori professzora, a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusának vezetője a Nyitra vidékén fekvő Zoboralján világító lámpásként áll a helyi magyarság előtt, amely az általa szervezett kulturális programok, előadások, rendezvények hatására, az idő folyamán közösséggé formálódott. Több mint egy évtizede költözött vissza Pozsonyból szülőfalujába, Nyitracsehire, ahol létrehozta a Jurta Látványtárat, azt a közösségi teret, ahol azóta is töretlenül folyik a nemzeti identitásépítés.

A Jurta Látványtárban

Szociológusként több tanulmányában és könyvében már az új évezred küszöbén figyelmeztetett a nemzetközi migráció biztonsági kockázataira, ugyanakkor már egy évtizede felhívta a figyelmet az ún. „politikailag korrekt” fogalmazás veszélyeire is. „Viharvert nemzettudat” című kötetében egyedüliként adott átfogó elemzést a Nyitra vidék magyar etnikumának nemzeti tudatában és érzésvilágában bekövetkezett változások körülményeiről.

Filmünkben felidézzük a felsőoktatásban eltöltött éveit, a szlovák nyelvi környezetben magyarként való érvényesülésnek útját, amely során nemcsak a magyar, de a szlovák diákok tiszteletét és nagyrabecsülését is elnyerte. Ami nem csoda, hiszen hatalmas tudása, lényeglátása és intellektusa mellett, embersége is példaértékű. Tamási Áron szavai jutnak eszembe: „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.” Dr. Csámpai Ottó nagyszerű ember, legnagyobb emberi értékének pedig a magyarsággal csordultig telt szívét tartom, amely minden szavát, minden tettét áthatja.

Dr. Csámpai Ottóval és Dr. Cey-Bert Róbert Gyulával

Természetesen szót ejtünk a meghurcolt gróf Esterházy Jánosról, akinek – a morvaországi mirovi börtönben bekövetkezett halála után – hamvai egy prágai börtönsírból mintegy hatvan év után térhettek csak haza, szülőföldjére. Dr. Csámpai Ottó násza, Paulisz Boldizsár alsóbodoki vállalkozó, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület alapító tagja önerőből építette meg azt a kápolnát, amelyben végre végső nyugalomra lelt a felvidéki mártír politikus, s amely azóta zarándokhelyként működik.

A Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusa alapításának körülményein és működésén túl az is érdekelt, hogy 21. században mi tesz valakit lovaggá, milyen lelki dimenziói vannak a lovagi létnek és mi különböztet meg egy modern-kori lovagot az átlagembertől. Ahogy a Professzor mondja, manapság a lovagi erények kihaltak, éppen ezért a rend elsődleges feladata, ezek újjáélesztése és átadása a következő nemzedékek számára.

Az már ismeretségünk elején világossá vált számomra, hogy a lovagi tulajdonságok Dr. Csámpai Ottó esetében nem csak külsőségekben, hanem lényében is megmutatkoznak, az Istenhit, a család- és a hazaszeretet, az együttérzés, a segítőkészség, az őszinteség, a megbízhatóság, a becsület és a bátorság mind ott élnek a lelkében. Nem csoda, hogy Dr. Cey-Bert Róbert Gyula, a történelmi regényeiben bemutatott igaz barátokat róla formálta.

Zana Diána

 

Készítették: Zana Diána és Mészáros Péter

Készült a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás