Trianon 100 – Videóriport Raffay Ernővel
Azt a tényt, hogy az idei évet nem Trianon emlékévnek, hanem az összetartozás évének nyilvánította az Országgyűlés, nemes gesztusnak tartom, amely egyfajta felülemelkedést is magában hordoz. Ez a magatartás pedig – még ha a jelenkorban kevésbé jellemző is – a magyar néplélek sajátja. A nagylelkűség, a felülemelkedés azonban koránt sem összetévesztendő a kollektív amnéziával. A gyűlölködés idegen az ősi magyar szellemiségtől, ugyanakkor emlékeznünk kötelező, felejteni tilos!
„Magyar az, akinek fáj Trianon” – Egyesek Illyés Gyulának, mások Karinthy Frigyesnek tulajdonítják a megállapítást, de olvasható olyan állítás is, miszerint e mondat egyikük hagyatékában sem lelhető fel. Morus Tamás szavai szerint az igazság akkor is igazság, ha senki sem képviseli. Változtat-e a fenti kijelentés igazságtartalmán az, hogy kitől származik?
„Az igazság, bármit csináljanak vele, tovább él, mint a csizma, amelyik rátipor” – írja Wass Albert ’Mire a fák megnőnek’ című regényében a Bach-korszak diktatúrájára vonatkoztatva. Megállapítása azonban örökérvényű, és ez a Trianon égbekiáltó igazságtalansága nyomán megcsonkolt Magyarország igazsága is egyben. Az igazság, amely évtizedekig bekötött szemmel járt, és amelyről sok esetben még ma sem ajánlatos nyíltan és világosan beszélni.
Akadnak azonban, akik mégis megteszik. Dr. Raffay Ernő sok előadását meghallgatva és könyveit ismerve, biztos voltam abban, hogy bármit kérdezek is tőle, nyíltan, egyenesen, tabuk nélkül fog válaszolni. Így is történt!
Mivel egyes hatalmi köröknek a mai napig érdekében áll a magyar nép tudatlanságban tartása, illetve hazugságokkal való félrevezetése, rendkívül fontosnak tartom Raffay Ernő munkásságát, aki ráfordítja figyelmünket a trianoni nemzettragédia hátterére, valós okaira, előzményeire, a titkos társaságok működésére, istentelen és magyarellenes törekvéseire. Mindezt hiteles módon, kifejezetten szabadkőműves források alapján teszi, teljesen új megvilágításba helyezve a 19-20. századi Magyarország történetét. Munkája hozzájárul a Trianont megelőző időszakról kialakult, illetve a magyarságba sulykolt hamis kép összeomlásához.
Filmünkben Raffay Ernő körbejárja a külső és belső okokat egyaránt, elemzi a nagyhatalmi érdekeket, a szomszédos országok viszonyulását, a szabadkőművesség és a belső ellenség bomlasztó tevékenységét. A célravezető megoldást a területi revízióban látja, hiszen amíg a területi szétszórtság megmarad, a magyarság jövője nem biztosított.
Két dolog van, amin nemzetünk véglegesen elbukhat – mondja. Az egyik az önazonosságtudat teljes legyengülése, a másik a demográfia kritikus szint alá csökkenése. Nemzettudat szempontjából nagyon súlyos a helyzet. Trianon ugyanis nem csak az ország területét darabolta szét, hanem a nemzet lelkét, egybetartozás érzését is tönkretette.
Szomszédaink, valamint az Anyaország kommunista ideológusai is a legdurvább küzdelmet folytatták a magyarságot összetartó nemzettudat ellen. Minimálisra csökkentették az identitásképző tantárgyak óraszámát, a valós történelmet pedig kizárták az osztálytermekből. Mindennek ellenére sokkolóan hatott rám Raffay tanár úr becslése, miszerint a csonka ország területén élő kilenc és fél millió magyar állampolgár több mint fele azt az álláspontot vallja Trianonnal kapcsolatban, hogy végérvényesen törődjünk bele a történtekbe. Ez az alternatíva – véleményem szerint – a magyarul érző emberek számára morálisan elfogadhatatlan, még száz év távlatából is.
Az elmúlt évtizedben azonban nem csupán a politikai és a gazdasági folyamatok alakultak kedvezően, de a lelkiek is, ha pedig továbbra is változatlan ez a tendencia, ahogy Raffay Ernő fogalmaz: „a magyarság, mint főnixmadár támad föl.” Adja Isten, hogy így legyen!
Zana Diána
A filmet készítették: Zana Diána és Mészáros Péter
Legutóbbi hozzászólások