Mikor először meghallottam, hogy a két évvel ezelőtti, Hősök terén bemutatott „Itt élned, halnod kell!” alkotói ezúttal Trianon címmel készítenek rockoperát, élesen nyilallt belém a gondolat: ez nem helyes. A trianoni békediktátum okozta megcsonkítás fájdalmából, az idegenbe szakadt majd’ három és fél millió magyar elnyomásából, megaláztatásából, a szent magyar föld elbitorlásából, a Szent Korona népeinek egymás ellen fordításából még száz esztendő távlatából sem, sőt a százéves évfordulóhoz közeledve a legkevésbé sem szabad szórakoztatóipari terméket gyártani. Főleg úgy, hogy a kommunizmus és szocializmus közel ötvenéves agymosó gyakorlatának köszönhetően az anyaországi magyarság egy része még mindig nincs tisztában Trianon következményeivel a nemzet, a néplélek tekintetében, s ezt a hiányosságot egy színházi előadás nem pótolhatja kellő módon.

Aztán, mikor az első negatív gondolatok csillapodni kezdtek, eszembe jutott a megállapítás, amelyet nemrég hallottam egy, a nemzetünk felemelkedéséért munkálkodó jó barátomtól. Egy beszélgetésünk során azt mondta nekem: „Tudod, ha egy nemzet gyomorerkölcsűvé vált, a gyomorerkölcs nyelvén kell megszólítani.” A megállapítására egy aktuális példát hozott, mégpedig a kormány által kínált kedvezményeket három gyermek vállalása esetén. Mivel sajnos a magyar családalapító fiatalok nagy része nem érez késztetést a szaporodásra nemzete gyarapodásának érdekében, így olyan módon kell megszólítani őket, amelyet megértenek.

A magyar társadalom szélesebb rétege, főként a nyugati, globalista világ eszméin, a média agysorvasztó kínálatán, az individuum felmagasztalásának, a közösség, a nemzet irányított leépítésének korában szocializálódott fiatalok valószínűleg nem fognak érdeklődni a magyarság legnagyobb sorstragédiájának körülményei iránt, hacsak nem kapják meg készen valamilyen, általuk is fogyasztható formában.

A nagy tömegek elérésének leghatásosabb eszköze jelenleg a film. Ma Magyarországon nincs nemzeti filmgyártás. Ezt a kijelentést egy olyan filmrendező tette nekem nemrégiben, aki negyven éve dolgozik a nemzet igazságáért. A támogatási kérelme egy olyan Trianon film elkészítésére, amely feltárja az okokat évtizedekre, évszázadokra visszamenően, minden fellelhető kordokumentum alapján, hitelesen tárja a közönség elé a magyar nemzet keresztre feszítésének történetét, elutasításba ütközött.

Talán nem jött még el az ideje egy ilyen volumenű munka megszületésének, amely hatására tömegek szívébe marna bele a történelmi igazságtalanság fájó tudata. Egy efféle alkotás ugyanis felgyorsítaná – a háttérhatalmak által visszaszorítani kívánt – nemzeti ébredést, amely azonban kétség kívül elkezdődött. Ezért mégiscsak becsülnünk kell, hogy ma Magyarországon elkészülhet egy Trianon rockopera, amely olyan nemzeti nagyságok gondolataival operál, mint Tormay Cécile, Wass Albert, Hercegh Ferenc vagy Horthy Miklós.

Egy Trianon rockopera, amely ugyan show-műsor keretei között, rejtve teszi, de mégis cselekvésre szólít:

„…Tenni kell, tenni kell,

nem várni a csodát,

hosszú lesz az út

de végül hazatalálsz.

Emberek az úton

egymást ölelik át.

Egyszer egy nép előtt

fejet hajt a világ…”

És ha csak pár ember megértette az üzenetet, közelebb kerültünk a célhoz.

Zana Diána

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás