Idén augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén a Szent Jobb körmenetet megelőző ünnepi szentmisét a szokásokhoz híven, dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek mutatta be. A szentbeszédet ugyanakkor a vajdasági Nagybecskerek püspöke, msgr. dr. Német László mondta, akivel tavaly nyáron volt szerencsém személyesen is beszélgetni a Nagybecskereki Püspökségen.

Az augusztus 20-i ünnepi szentmisén középen dr. Erdő Péter bíboros, jobbján Béchara Boutros Raï bíboros, Antióchia és Kelet maronita pátriárkája, balján pedig dr. Német László, nagybecskereki püspök. / Fotó: Kormány.hu

Mindenekelőtt arra kértem a Püspök atyát, meséljen saját életéről. Nem túlzok, ha azt mondom, a szám is tátva maradt, mikor elmondta, mennyire fordulatos fiatalkora volt, és milyen érdekes helyekre jutott el szerzetesként. Már egész korán eldöntötte, hogy egyházi hivatást választ. A katonaság után jelentkezett szerzetesnek az Isteni Ige Társaságához, közismertebb nevén a Verbita Rendhez.

Tanulmányait a verbiták lengyelországi főiskoláján, Pienieznoban, majd a dublini katolikus egyetemen végezte. Pappá szentelését követően három éven keresztül a Karib-szigeteken folytatott missziós munkát, utána pedig két évre Zadarba (akkor még Jugoszlávia), Zára-várába került. Később Rómában folytatta tanulmányait, majd három évre a Fülöp-szigetekre küldték, ahol Cebu City-ben, a San Carlos Egyetemen lelkészkedett és tanított.

Miután megvédte doktori disszertációját, Ausztriában, Mödlingben tanított dogmatikát. 2004-ben a Verbita Rend magyarországi tartományának vezetőjévé, 2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia főtitkárává választották. 2016-ban pedig XVI. Benedek pápa kinevezte püspöknek a Nagybecskereki Egyházmegye élére, amely hivatalt azóta is betölti.

A kisebbségi lét velejárója, hogy az nemzeti identitás nem magától értetődő, megőrzésén dolgozni kell. Német László szülőfalujában, Hódságon kezdte tanulmányait, magyarul azonban csak az elemi iskola első négy osztályát végezhette, majd szerbül kellett tanulnia. Elmondása szerint utcájukban egy idős házaspáron kívül, egyedül ők beszéltek magyarul, a játszótársak is mind szerb gyerekek voltak. A fiatal szerzetes később sem töltött sok időt magyar tudatú környezetben, hiszen több, mint húsz évig külföldön tanult vagy dolgozott.

Mikor arról kérdeztem, ilyen körülmények között, hogy volt képes megőrizni nemzeti identitását, azt felelte: „Nem lehet csak úgy véletlenül megmaradni magyarnak, ez tudatos munka.” Élete során több idegen kultúrát megismert, melyeket mélyen tisztelt ugyan, de soha nem felejtette el, honnan származik. Úgy véli, az öntudatnak elsősorban a szülői házból kell fakadnia. Igaz, hogy az iskolában és az utcán csak szerb szót hallott, otthon a család tagjai mindig csak magyarul beszéltek egymáshoz.

A filmet készítették: Zana Diána és Mészáros Péter

Készült a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás